A tavasz első napja van, március 21.-e. 50 nap múlva Pamlonából elindulok az én utamra. Jegyek rendben, az extra két napra Barcelonában és Madridban a szállást lefoglaltam, az országon belüli vonatozáshoz, Barcelona - Pamplona, Santiago de Compostela - Madrid, Madrid - Barcelona, jegyek megvéve.
A felszerelés alakul. A lényeges és fontos dolgok, hátizsák, bakancs, trikók, hálózsák, zoknik, pulóver, esődzseki, megvannak, apróságok kellenek még. Azt még nem tudtam eldönteni, hogy botot vigyek-e vagy sem? Nem tudom, hogy hasznos-e vagy sem, van aki esküszik rá, van aki botok nélkül tette meg az utat s azt mondta, a bot csak kényelmetlenség lett volna.
Gyalogolok is, nem olyan sokat és sokszor mint szeretném, itt még tél van, ma szakadt a hó, az orromig nem lehetett látni, de alakul a formám. Kétségeim természetesen vannak, ilyen méretű utat még soha nem csináltam. Nem a fizikai részétől tartok, hanem a monotóniától. Egyedül megyek, igaz az úton nem leszek egyedül. A monotónia leküzdésében biztosan fog segíteni az, hogy a kitűzött céljaimat elérjem.
próba :)
ReplyDeleteSikerült! :))
ReplyDeleteBár csak "anonymba", de végre! :)
A bot: én nem akartam vinni,de nagyon rábeszél mindenki, ezért úgy döntöttem,hogy viszek mégis, de valami olcsóbb fajtát (mert ha nem válik be akkor lehet,hogy ott hagyom majd valahol egy másik zarándoknak, aki hasznát veszi) és csak egyet, mert én kettővel nem vergődök. Kell a kezem másra is, fényképezni szeretnék sokat. :))
Viki