Majus 15, vasarnap, Torres del Rio – Logrono, 21 km

7:20-kor indultam s 14:45-re ertem Logronoba. Vianaig eros emelkedokkel tarkitott a terep majd enyhe lejto visz be Logrono-ba, persze a varos elott 2 km-rel megy egy jo kis 500 m-es emelkedo van, majd utana tenyleg seta. Ez a 21 km volt az eddigi legtobb, el is faradtam. A szallas tele volt. Szerencsere nem mentem el addig, mert talakoztam egy nemet sraccal aki mar volt ott s kapott egy terkepet a masik szallasrol. Ujabb 2 km ami teljesen kiesett az utbol de vegre volt agyam, ½ 4-kor.
A kozelben volt egy internet telefon uzlet s vegre tudtam Vilmaval beszelni. Nagyon jo volt hallani a hangjat majd 2 het utan.
Egy kicsit boklasztam a varosban a szallas korul majd gyors vacsora s irany az agy.

Majus 14, Los Arkos - Torres del Rio 8 km

Az ejszaka eleg jol aludtam s reggel 6-kor ebredtem, heveresztem egy kicsit majd keszulodtem. Eldontottem, ma csak vaalmi kis tavolsag s magam kezelese, pihenes. Az 5 nap merlege 68 km. Az atlag 13.5 km, keves. Ma kifigurazom, hogy mit akarok es foleg hogyan tudok haladni. Torres del Rio kicsike falu de egy nagyon hires XI. szazadban epult temploma van amelyet a templomos lovagok epittettek. Nagyon egyszeru megis lenyugozo. Kepeket nem tudok feltenni, valami miatt a link ami az elozo blogokban mukodott, most nem mukodik. Lehet kesobb megjavul. Holnap Logronoig szeretnek menni, ez 21 km lesz. Viana-ig, 11km, dimbes dombos, a hatralevo 10 az konnyebb terep. Ha elindulok 6:30-kor akkor 2 es 3 kozott`Logrono-ban lehetek. Majd beszamolok errol legkozelebb.

Majus 13 Pentek Lorca - Villamayor - Los Arcos

Lorcabol reggel 6:30-kor indultam a terv Villamayor volt, 19 km. Estellaba megerkeztem 10-kor majd egy orat elkenyelmeskedtem, kerestem egy napra lebontott utitervet amely mutatja a szllasokat is es a leglenyegesebb, a szintkulonbseget az uton. Azqueta-tol Villamayorig mindossze 2.5km de ezalatt 249 m a szintkulonbseg. Arnyek szinte sehol, tegnapra 24 fokot mondtak, lett belole 31. 4-re ertem Villamayorba s mar nem volt hely a szallason. Nem tudtam volna meg 12 km-t gyalogolni, igy hivtam egy taxit s egy masik fazonnal, neki sem jutott hely, bementunk Los Arcos-ba.A szallasok altalaban 5 es 10 Euro kozott vannak. Egy no mondta, hogy van itt Villamayorban szalloda is, menjek oda. Mondom mennyi? 50 Euro! Akkor inkabb a taxi s kozelebb is vagyok. Los Arcos-ban volt hely. Lecuccoltam, majd elmentem vasarolni vacsorat meg reggelit holnapra. Vissza a szallasra, valami olaszok foztek tesztat oaradicsomos szosszal, kerdeztem beszallhatok-e de mondtak sajnoz csak annyit vettek, amennyi nekik eleg. Meghallotta ezt ket francia no s megetettek. Husleves es babfozelek sonkaval, konzervbol persze, de nagyon jol esett. Megkoszontem s allok fol az asztaltol, amikor visszaultetnek, s meg egy szelet sajtot adtak. Nem kaja a kaja sajt nelkul.
Megcsinaltam  a szendvicsemet reggelre majd irtam a naplomba, zuhany es hajcsi 9-kor. Holnap karbantarto napot tervezek csak 8 km-t megyek Torres del Rio-ig. Kezelem a vallamat, a bal kezd fajni, meg a labaimat, jo nagy alvas, meg kikalkulalom a tovabbi utat s a beosztasokat. Utalok ilyeneket irni, de 60 felett figyelnem kell magamra.
K

Puenta La Reina - Lorca 14 km

Majus 12 csutortok.
Ma 1/4 8-kor indultam, keson. A terv az volt, hogy Estellaig megyek, 22 km, de annyira elfaradtam, hogy megalltam Lorca-ban A 22 helyett 14 -et mentem s teljesen elfaradtam. 6 oramba tellett ez a 14 km s pihentem 2x20 percet. Megint gyilkos emelkedok 32 - 33 fok, arnyek semmi, tuzo nap. Azt terveztem, hogy 9 ora korul megallok  Meneru-ban reggelizni de a bar zarva volt. Mentem tovabb. A vegen Ciraqui-ban alltam meg vettem egy kavet s megettem a szendvicsemet amit este megcsinaltam. mintegy 20 percet pihentem majd neki indultam. Egy darabig egy angollal Leeds mellol mentem, sik terep, birtam az iramot, aki evente egy hetet gyalogol, A mult evben Pamplonaban fejezte be, most Lognornoig gyalog majd jovore folytatja.
A meleg es az emelkedok kikeszitettek teljesen s mire Lorca-ba ertem elfogyott az erom. Bejelentkeztem a szallasra, lezuhanyoztam, kimostam a cuccaimat, megittam egy korso sort, s most tettem fel a blogokat ezt meg irom. Nagyon jo helyem van egyedul vagyok egy egyagyas szobaban, az internetert nem kell fizetni, s ma koran le tudok fekudni, szuksegem van az alvasra, muszaly regeneralodnom. Holnap ha sikerul Villamayor de Mojardin -ig eljutnom, nagyon elegedett leszek. 19,5 km, mondanom sem kell, tele emelkedovel.

Zizur Menor - Punta la Reina 19 km

Majus 11 Szerda

Nagyon meleg volt, 32 fok, kegyetlen 9 km meredek emelkedovel kezdodott, majd kb 4 km meredek ereszkedes ami sokkal veszelyesebb volt mint felfele menni. Laza kovek, allandoan megcsusztam, ketszer majdnem elestem, jobban kifarasztott mint a hegymenet. Utana lankas le-fol le – fol kovetkezett majd 7 oras gyaloglas utan megerkeztem Punta la Reina-ba. A szallason beestem az agyba s szundiztam 1 orat. Este meleg etelt ettem, 8.90-ert, fokhagyma levest, borju hust grillezve krumplival es egy szelet sajt, mint desszert, s hozza egy pohar voros bor. A borjut tul sutottek de azert megettem. A TV-n kozben bikaviadalt kozvetitettek, eletem elso bikaviadalat lattam. Ahogy elkezdodott azonnal eszembe jutott Hemingway: Halal delutan cimu konyve, amit vagy 3x olvastam. Nagyon erdekes a konyvben ahogyan elmagyarazza, hogy miert fontos a spanyoloknak a bika viadal s azt is, hogy a bika megolese pillanataban van az egyetlen eselye a bikanak, mert akkor szinte csk milimeterek valasztjak el a ket testet egymastol s a torreadornak fizikailag be kell lepnie a szarvak koze. Reszletesen leirja a mozgas sort s olyan muveszi szinvonalom, hogy egesz izgatottan vartam a pillanatot. Na, az igazsag pillanata, kiabrandito volt.Az elso bikat a 3. dofesre vegezte ki a torreador, kozel sem menve az allathoz, szinte futtabol messzirol, az a csoda ha eltalalja a pontot. A masodik sokkal rosszabb volt az 5.! dofesre sem talalta el csak a hatodikra. Kozel sem volt ahhoz amirol Hemingway beszel. A harmadikat meg sem vartam, befejeztem a kajat s eljottem. Remelem ma jol kipihenem magamat s holnap koran el tudok indulni. Este sokaig beszelgettem egy nemet sraccal Aachen-bol, fizikus, s annyit tanult az utolso evben, hogy elhatarozta most egy fel evet kivesz, maga akar lenni s erre a Camino a legjobb. Nagyon ertelmes kolyok, Ulrich a neve, s elmondta, hogy ra akarta beszelni az Apjat, aki 54 eves, hogy az utolso 100 km-t csinalja vele vegig, s az apja elutasitotta ami nagyon fajt neki. Mondta, hogy az Apja minden valtozastol fel, valoszinu 30 eve utalja a munkajat s nem kepes valtoztatni. Mondtam neki, hogy probalja neg az Apja szempontjabol nezni a helyzetet. Biztos, nyugdijas allas, el tudja tartani es tanitattni a harom fiut, Nem akar egy hetnel tobb szabadsagot kivenni, mert felti a munkahelyet stb. Azt mondja a srac, soha nem gondolt volna ezekre a dolgokra, ha velem nem beszelget. Nem hiszem, hogy meg egyszer fogok vele talalkozni, sokkal gyorsabb mint en. Nem csoda, 37 evvel fiatalabb.

Barcelona – Pamplona

Elso nap Majus 10, Kedd

Reggel ebresztes nelkul keltem. Gyors zuhany, Borotvalkzas kihagyva, (meccs napjan sohasem borotvalkozunk) majd a zsak elkeszitese, amit mar majdnem komplettre pakolotam tegnap este. Meg visszakertem a kulcsra kifizetett biztositast, maj irany a metro, ket allomas es a palyaudvaron vagyok. Ittam egy kavet, s megkerestem a vonatot. A biztonsagi keszultseg olyan mint a reptereken. Minden csomagot atvilagitanak, ha mar bennt vagy nemk mehetsz ki, cask helyjeggyel utazhatsz. Beszalltam a vonatba, elfoglaltam a helyemet s mar indultunk is. Pamplonaig az ut 3.5 ora, 11:15-kor erunk oda. Igyekszem beszerezni a “Credencia” papirt s ha mindennel vegzek mondjuk kettoig akkor nekivagok a 10 km-re fekvo szallasnak.

Megerkeztem 11:30-ra s eltartott vagy 10 percig mire megtudtam merr is induljak. A vasutallomastol jo 25 perc seta a varoskozpont, az ovaros, mindig cask felfele. Olyan 1 ora let, mire megtalaltam es megszereztem az “utlevelet” s nekivagtam a gyaloglasnak. Az Ovarosban 3-an allitottak meg jo utat kivanva, ketto maga is megtette, mig a harmadik egy amerikai hazaspar volt akik 3 napja indultak Francia orszagbol, s most 2 ejszakat pihennek Pamplonaban.

A varoson keresztul kitunoen vannak a jelzesek felteve, lehetetlen leterni az utrol. Nekem majdnem sikerult. :--))) Elbameszkodtam s mire eszrevettem, hogy nincs jel elottem, mentem vagy 600 m-t. Vissza, jel megtalalva, gyerunk tovabb. + 28 fok van, nem segitett az, hogy Kanadaban minuszokban gyalogoltam. A tervemmel ellentetben, nem mentem 10 km-t, hanem az 5.4 km-re levo Zizur Menor-ban vettem szallast. Mar kimostam, kiteregettem, ettem egy szendvicset s mostarra varok, hogy feltegyem ezt a netre. WI – FI nincsen 50 centert 10 percet kapok 1 Euroert 20-at kettoert 40-et. Nem szegyenlos a tulaj. Ez ugy kezeli a zarandokokat, mint az osztrakok a menekulteket. :--)))

Remelem ma nyugodtan alszom, mert a szobaban mindenki faradt, hosszu gyaloglas utan ertek ide. En megerkeztem 2:30-kor de meg most 4:20-kor is jonnek. Azt fogom kovetni, hogy korai indulas es ketto fele szallas kereses. Azt mar eldontottem, hogy semmit sem eroltetek. A kenyelmesnel vagy amig jol esiknel egy kicsivel tobbet fogok csinalni, csak azert, hogy fejlodjek is valamit. :--)))

K.

Barcelona masodik nap.

Majus 9, hetfo,

Viszonylag keson keltem, 8-kor, a tobbiek meg aludtak. Lezuhanyoztam, majd elmentem vasarolni. Vettem paprikat, paradicsomot es egy bagettet. A teliszalamit vittem otthonrol. Visszafele jovet megalltam egy kicsike barban s megreggeliztem, tejeskavet ittam s hozza croissant. A delelottot a blog irasara szantam s igy is tortent. Nehany szemelyes level megirasa utan megirtam az elso Barcelonai napot. 10-kor ideje volt utra kelni. A mai napon a Gaudi hazakat nezem meg, amennyire az idom engedi, s ha tudok, kimegyek a piacra a La Rambla-n s hameg mindig van valamelyest ido, akkor visszamegyek a Szent Csalald templomba, belulrol is jo lenne latni.

A szallasom a varos nyugati reszen vana Badal metro allomastol 3 percre. Ha ismeretem volna Barcrelonat, akkor sem valaszthattam volna job szallast. Metroval minden kozel van. A kocsik tisztak, az emberek fegyelmezettek, a jaratok pontosak. Metroval elmentem a Diagonal nevu allomasra, miutan a szallason a recepcios elmagyarazta, hogy mere menjek. A Diagonalnal kiszallva a Katalan sugar uton levo Milla Casa nevu villat kerestem. Talan ez Gaudi leghiresebb epulete de hogy a legtobbet fenmykepezett, az nagyon valoszinu.

Az epuletet en is ismertem, kepekrol, leirasokbol, tehat voltak elvarasaim, amelyek fenyesen beigazolodtak. A haz szinte a semmibol bukkan elo. Eloszor a teton a kemenyeket lattam meg, majd a keresztezodesbe beerve a homlokzatot. Rogton elkezdtem fenykepezni s teleobjektivvel keszitett felvetel soran eszrevettem, hogy valakik vannak a teton. Gondoltam, hogy a haz belulrol is megnezheto. Eleg borsos aron lehetett megvaltani a belepot de megerte a latvany. A haz hozzaferheto, megtekinthetoreszei: A teto terasz, a padlas ter es egy lakas, amelyik az 1900-as evek stilusat, eredeti butorokkal, adja vissza. Mar az elocsarnok is erdekes. A fo lepcsot Gauidi ugy alakitotta ki, hogy termeszetes helye legyen az a novenyeknek. Az eloter oszlopai, szinte belefolynak abba a szintbe amelyet tartanak.  A szinek is nagyon erdekesek. Ezutan felmentunk a tetore. A teto a haz kemenyei miatt kedvelt latvanyossag. Azon gondolkoztam, hogy vajon Gaudi miert fektetett ekkora hangsulyt a kemenyekre, hiszen a legnagyobb reszuk, a foldrol lathatatlan. Az epuletben levo model szemrevetelezese soran azonnal vilagossa valt, hogy az epulet cask igy, ezekkel a kemenyekkel egyutt, teljes. A model engedi , hogy teljessegeben lathassuk az epuletet, amit a hazban valo maszkalas nem ad meg. Igen erdekes volt, amikor felerkeztem a tetore, az egyik gigantikus kemeny fogadott, szinte eltorpul mellette az ember. Eleg sokan voltunk fent a teton, becslesem szerint 100 – 120 kozott s mondanom sem kell, mindenki vadul fenykepezett, majdnem lehetetlen volt olyan kepet kesziteni, ahol emberek nem lathatoak.

A masodik meglepetesem az volt amikor egy tetokanyarbol, hirtelen, elenk tarult a Szent Csalad temploma. Nem szamitottam a latvanyra. Az idomeglehetosen paras volt es meleg, 28 fok, igy a kepek kisse elmosodottak.

Nagy nehezen elszakdtam a tetotol s folytattam a nezelodest. A mar emlitett model, a padlasterben kapott helyet, csak ugy mint nehany altala tervezett butor is. Az ismerkedes kovetkezo allomasa a lakas volt. Tagas, becslesem szerint 150 negyzetmeteres lakast laattunk. 3 haloszoba, nappali, ebedlo, fogado szoba, cseled szoba, dolgozo es gyerek szoba, ket furdoszoba es a konyha. Minden helyseg korhu butorokkal berendezve az 1910-es evekbol. Meglepetes is volt szamomra latni az 1910-bol valo kukta fazekat, a cirko gejzir melegviz eloallitasi modot. A gyerekszobaban a jatekok tomege, s a babaszobak ugy neztek ki mint az igazi haz modelljei. A lakasbol az udvarra mentunk s a latogatas veget ert. Nem akartam elhinni, 2.5 orat voltam bent a hazban. 

Az elozo blogrol elerhetoek ezek a kepek.

Amikor kijottem, leultem az utcan s megebedeltem. Kis kenyer, kis teliszalami, egy paradicsom, bun rossz, eretlen volt, s egy paprika. Utamat folytatva, elerkeztem a masik Gaudi altal tervezett hazhoz a Casa Botllia-hoz. Ide nem mentem be, mert mar elegge elszaladt az ido s szerettem volna a Guelli parkot is megnezni. Megis annyi oltidot eltoltottem a kinti fenykepezessel, hogy ugy dontottem, atsetalok a La Rambla –ra es megnezem a piacot. Reggeljobb let volna. Eleg sok arus mar nem volt ott, a halasok kozul cask ketten arultak, de a tobbi uzlet teljes  mellszelesseggel szolgalta ki az erdeklodoket es a vevoket. Piacozas utan lesetaltam a kikotobe, majd vissza a La  Ramblan a Katalan terig. Most eleg sok, elo szobor volt nagyon kidolgozott maszkokkal. Errol kulon fogok irni. A La Rambla felosztasa igen erdekes. Az elejen van nehany ettermi terasz, majd a festok kovetkeznek, azutan a rajzolok, majd a viraguzletek, ettermek, ezek kozott elszortan az elo szobrok. Egy nincsen: padok, hogy leulhess. Okos fogas, hogy cask etterem altal elfoglalt helyeken van szek. Ha elfaradtal fizess. A Katalan teren talaltam egy kis bart ahol a Tapas, meglepo modon, 1,45 Euro volt. A La Rambla-n mnindenhol 3.50 es 4.50 kozott arultak. A tapas egy mini szendvics, rengeteg fajtaja van. Tulajdonkepp egy szelet francia kenyer s rajta kulonfele dolgok. Egy, max ket harapas az egesz. En mediteranno, Iberian, katalan es Navarro A mediterranon valamilyen ancsovi krem (ringli) volt aprora vagott zoldpaprika es pirospaprika izesitessel, iberiai az sonkas, nyers fustolt sonka, volt, a katalan az apro nyers kolbaszkak piros kaliforniai paprikaval es Navarro az egy egesz szardinia, savanyitott, egy  szeletke salata levelen, aprora vagott kaporral es snidlingel. Megittam ra egy pohar sort s meg is volt a vacsoram.

Este a szallason nagy buli volt, 46 iskolas kolok 12 – 14 evesek erkeztek. Ahol vacsorazni lehetett, a helysegbol mindenkit eltanacsoltak, mert kellett a hely a gyerekeknek, akiknek paellat foztek. En is lent voltam, ott jo az internek, a WI-FI ingyen van, ha az o gepuket hasznalod 1 Euro 15 perc. Osszefutottam meg a delelott 8 lannyal, valamennyien Ottawabol. Kulonbozo egyetemekre jartak s minden evben megunneplik a diploma szerzesuket. Ok is kiszorultak a vacsorazo helyrol s ott voltak a szobaban. Olyan 23 – 25 koruliek voltak s amikor en bementem maar tul voltak a vacsoran s epp ket ausztralia srac szeditette a csajokat. Az ugynevezett “drinking gamek egyiket jatszottak, amelynek egyetlen celja van, kicsit, vagy nagyon, benyomni. A sracok “osszedolgoztak” az egyik a computerrol keresre toltott le zenet a masik javasolta a jatekokat. A csajok nagyon fel voltak javulva na meg a sracok is. En 10-kor elmentem fekudni, ma hatkor keltem, de amikor 112:30-kor kimentem a mosdoba, a banda epp akkor gyulekezett, kicsipve magukat a csajok, valami buliba igyekeztek. Holnap reggel indulok Pamplonaba!